Ma reggel 7.00 előtt húsz perccel Kelenvölgyben találkozott csapatunk, hogy utána hozzátartozók és személygépkocsik segítségével Nagykőrösre utazzon. Közel másfél órás utazást követően megérkezett a "kocsi karaván" a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakiskola és Kollégiumhoz, a IV. Teremlabdarúgó Torna - Nagykőrös elnevezésű esemény színhelyére. Ekkor még több, mint háromnegyed óra volt a nyitó mérkőzésig. Az épület tornatermében legeleszőr 9.00-tól feszült egymásnak az öt csapatos mezőny egy-egy tagja. Mieink 9.25-től a Nagykáta SE ellen mutatkoztak be (az előzetes - honlapunkon korábban közölt - szabályokhoz képest volt egy változás, miszerint a labda oldalt nem volt kint, vagyis játékban maradt akkor is, amikor bármelyik tárgyat érintette akár az egyik, akár a másik oldalon). Balszerencsés volt rögtön az 1. perc, hiszen Bálint kapusunk bizonytalankodása miatt már ekkor vezetést szerzett ellenfelünk. Néhány perccel később ugyan Bélának sikerült egyenlítenie, de később még egy bekapott gólra már nem tudtunk újabb találattal "válaszolni", így 2 - 1-es vereséggel rajtoltunk. Nemcsak a vereség ténye rontotta a hangulatot, hanem az is, hogy Bálint jobb kézfeje egy védés alkalmával megzúzódott, így nem tudta vállalni a játékot a további találkozókon. Edzőink közösen úgy döntöttek, Bernáthot bízzák meg a pótkapus feladatkörrel. A következő meccset egy budapesti alakulat, a Rákoscsabai KSK ellen játszottuk. Fordulatokban, vendég találatokban és "Hőgye-gólokban" gazdag volt a mérkőzés. A 15. percben még ellenfelünk vezetett 3 - 1-re, de Hőgye 19. percben szerzett két találatával eldöntetlen, azaz 3 - 3 lett a végeredmény. Nem mellékesen, 2 - 0-s állásnál is ő szerezte csapatunk első gólját. A harmadik összecsapás az addigi 6 pontos, veretlen Ceglédi VSE ellen következett. Szomorú tény, hogy 4 - 1-re kikaptunk, és - ugyan nem játszottunk alárendelt szerepet, melyet az is bizonyít, hogy Nagy D. A. 0 - 2-s állásnál szerzett szépítő találata kisebb reményt adott a jobb folytatásra - a ceglédiek teljesen megérdemelten győztek le bennünket. Az utolsó, megmérettetésünk a házigazdák ellen volt. A Kőrisfa SE ellen mindenképpen győzni kellett ahhoz, hogy reményünk maradjon a dobogó legalsó fokának megszerzésére. Ezzel tisztában voltak játékosaink is, és Pozsár révén már a 3. percben vezetést szereztünk. Ez az egy találat elég volt a győzelemhez. A lefújást követően nem volt biztos a bronzérem megszerzése, ehhez az is kellett, hogy az utolsó, a Rákoscsabai KSK - Ceglédi VSE mékőzésen a ceglédiek győzzenek, vagy eldöntetlen eredmény szülessen. Végül, nagy izgalmakat hozó találkozón 2 - 2 lett a végeredmény, így, mienk lett a torna 3. helyezése. A kívülállók egyöntetű véleménye az volt, hogy sok esetben ötletes, végig iramos és tőlünk szokatlan módon "brusztos" játékot mutattak be játékosaink. Jó hagulatú volt a torna, és hosszú idő után, végre érmet is szereztünk valahol! Az alábbiakban megtekinthető a bronzérmes csapatunk fotója, emellett közzé tesszük, hogy mérkőzéseink miképpen alakultak, valamint, hogy maga a torna hogyan alakult, megmutatjuk még, milyen osztályzatot kaptak játékosaink, és el lehet olvasni Wágner Ádámnak, csapatunk vezetőedzőjének a torna utáni gondolatait is.