Újpesten, egészen pontosan a Blaha Lujza utca 9-13. szám alatt található sporttelepen, az Újpesti Haladás FC otthonában lépett pályára csapatunk ma 9.00-tól. Mindez a Budapesti Labdarúgó Szövetség, Serdülő U14 ('95) bajnokság, Felsőházi rájátszás/4. fordulójának jegyében történt. A mérkőzést Bartos Zoltán játékvezető, továbbá Szőke Szabolcs Tamás asszisztens felügyelték. Az elvétve felhős, többnyire napsütéses időjárási körülmények mellett zajló találkozón a táblázat már biztosan 8. helyezett és az aktuálisan 6. helyezett csapata játszott egymás ellen az egyetlen füves, ám nagyon sok kátyúval teli pályán. Remekül indult számunkra az összecsapás, hiszen Nagy D. A. csapatkapitányunk gólja révén már a 4. percben nálunk volt az előny. A támadó térfél közepén Béla vezette előre a labdát, majd indította vele a jobb oldalon elfutó Nagy D. A.-t, aki lendületesen bevezette a büntetőterületen belülre, végül 12-14 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb alsó sarkába lőtte (0 - 1). Az egygólos vezetésünk tudatában nyugodtabbá vált csapatunk, de ez a nyugalom egy idő után ahhoz vezetett, hogy ellenfelünk egyre többet birtokolta a labdát, és egyszer-egyszer már gólhelyzetig is eljutott. A 31. percben góllá "érett" az újpestiek igyekezete. A védekező térfél közepéről, kapunktól 30-32 m-re végzett el szabadrúgást ellenfelünk egyik játékosa, a labda a büntetőterületen belülre szállva a több játékosunk között érkező, a honlapunkon korábban ilyen-olyan okból már többször említett Ivancsó fejére került, aki becsúsztatta a kapunk közepébe (1 - 1). A félidei szünetig az eredmény 1 - 1 maradt. A második játékrészre Wágner Ádám, csapatunk vezetőedzője Göbl helyett Lőrinczyt küldte pályára, a jobb oldali középpályás biztosító pozíciójába. Ez a csere amiatt történt, hogy Göbl fájlalta jobb lábának sarkát. A második félidőben görcsössé és kapkodóvá vált a játékunk azáltal, hogy minden áron be szerettük volna "préselni" a győztes gólt. Ami szomorú, hogy ez az akarás gólhelyzetekben egyáltalán nem mutatkozott meg. A második játékrész derekán Wágner Ádám rendhagyó döntésre szánta el magát. Bálint kapusunkat a kapuból Hőgye mellé küldte, amolyan második ékként, a kapuba pedig Rendeket rendelte a mezőnyből, aki a jobb oldali szélső hátvéd szerepkörében játszott addig. Ennek az lett a következménye, hogy 3 hátvédes rendszerre álltunk át. A 69. percben Erdész állt be Szobotka helyére, a bal oldali szélső középpályás pozíciójába. A 74. percben utolsó cserejátékosunk, Tarjáni Gedrát váltotta. Érdekesség, hogy Tarjáni nem Gedra megüresedett helyére, a bal oldali hátvéd posztjára került, hanem harmadik ékként Bálint és Hőgye mellé. Tulajdonképpen, a mérkőzés utolsó perceiben nálunk már csak ketten védekeztek hátul. A 78. percben az egyikük, Béla érkezett a támadó térfélen a büntetőterületen belülre, ugyanis Nagy D. A. végzett el szögletrúgást a jobb oldalról. A rövid oldalra érkező labdát a jól helyezkedő Béla homlokának bal oldali részével csúsztatva, félmagasan fejelte a kapu bal oldalába (1 - 2). Béla fejese döntőnek bizonyult, hiszen pár perc elteltével elhangzott a játékvezető hármas sípszava, így nagy izgalmak közepette végre ismét sikerült győzni, méghozzá idegen környezetben!